Blog
Természetgyógyásznak lenni jó!
Szeretnék eloszlatni néhány tévhitet a természetgyógyászattal és ezen belül a természetgyógyászokkal kapcsolatban. Mai írásomnak akár azt a címet is adhatnánk, hogy „Miért jó természetgyógyásznak lenni?”. Nyilván nem azért, mert az ismerőseinek egy része körülrajongja, a másik része pedig nem áll szóba vele 😉 És talán nem is én vagyok kompetens abban, hogy meg tudjam mondani, hogy általában miért jó…
Azt viszont el tudom mondani, hogy az én életemben mit jelent, hogy természetgyógyász vagyok. Én magam nagyon sokat kaptam az általam ismert módszerektől a magánéletemben, és nagyon sokat köszönhetek a természetgyógyászati módszereknek szakmai sikerek terén is.
1. Tanulunk önmagunkért
Ezt azért is hangsúlyozom, mert a természetgyógyászati módszerek iránti nyitottság nem feltétlenül szakmai érdeklődés.
Sokunk életében jelen vannak a természetgyógyászat alapelvei egyfajta egészségtudatosságként.
Olyan szemléletként, vagy egyszerűen csak igényként, hogy mindent megtegyünk életünk tartalmasabbá, teljesebbé, minél egészségesebbé tételéért. Ahhoz azonban, hogy ez jól tudjuk csinálni, információkra van szükség. Régen az motiválta a tanulásunkat (az enyémet is, és számos ismerősömét is), hogy keresni kellett az információkat. Bizonyos könyvek, irodalmak nem voltak elérhetők, nem lehetett hozzájutni, nem létezett magyarul stb., szóval a legnagyobb nehézséget az információk megszerzése jelentette. Ma már egy kicsit más a helyzet: az információ rendelkezésünkre áll, gyakran még túl sok is. Ma már azt kell szem előtt tartanunk, hogy sok esetben nem könnyű eligazodni egy-egy információ igazságtartalmát illetően. Hiszen gyakran azt sem tudjuk, hogy amit olvasunk, az sugallat, tény, vizsgálati eredmény vagy vélemény.
Ma már nem az a kérdés, hogy hogyan szerzem meg az információkat,
hanem az, hogyan tudom kiválogatni a rendelkezésre álló információk közül azt, ami használható. Ez különösen igaz akkor, ha magánemberként szeretnék eligazodni például az interneten fellelhető információk rengetegében. Klasszikus példaként említhetem a gyógynövények alkalmazásának egyes lehetőségeit. És igen, ahogy gyermekeink esetében is azt várjuk az iskolától, hogy ne megkérdőjelezhetetlen igazságokat magoljon be, hanem tanuljon meg gondolkozni, választani és dönteni, azt hiszem, hogy egy jó természetgyógyász képzés is ilyen kell, hogy legyen.
Minél kevesebb végső igazság,
és megkérdőjelezhetetlen tekintély által megfogalmazott dogma, és minél több összefüggés felismerése és gondolkodásra késztetés: vajon miért működik?! És ha ez megvan, akkor valóban tudok tenni: a betegségek megelőzéséért, a gyógyszerek elkerüléséért, a minél enyhébb, a szervezetet minél kevésbé terhelő gyógyító eljárások alkalmazásáért. Megmondom őszintén, még ha sokak számára esetleg nem is tetszik, hogy engem egy kicsit zavar, ha azt hallom valakitől, hogy „hiszek benne, hogy a természetgyógyászat működik”. Miért? Mert ez számomra nem hitkérdés, és amikor tanítok, mindent meg is szoktam tenni azért, hogy ne váljon azzá azok számára sem, akik megtisztelnek azzal, hogy meghallgatják a mondandómat.
„Szóval én azt szoktam mondani, hogy ne higgy benne! Ne fogadd el csak azért, mert én ezt vagy azt mondom! Próbáld ki, tapasztald meg, és ha működik, ha használható, akkor ezzel a tapasztalattal felvértezve alkalmazd!”
2. Kötelességünk tanulni, ha segíteni szeretnénk
Ebből (és szerintem csak ebből) a tapasztalatból alakulhat ki az a törekvés, hogy szeretném a tudásomat nem csak a magam, és közvetlen környezetem hasznára alkalmazni, hanem másoknak is szeretnék segíteni és szeretnék természetgyógyásszá válni. Ami a szakmai szempontokat illeti, az egyik legfontosabb dolog, hogy természetgyógyásznak lenni segítő hivatás. Nagyon sok kolléga azért (is) dönt a természetgyógyászat, mint hivatás mellett, mert fontos neki, hogy olyan dolgot végezzen, ami hasznos. Amivel másoknak jót lehet tenni, aminek nem csak az az értelme, hogy pénzt keresek vele. Ami meg tudja adni azt a nehezen megragadható pluszt, hogy értelme van annak, amit csinálok. Persze azért fontos, hogy ha munkaként (is) tekintek a hivatásomra, akkor ne kopjon fel az állam.
Ez a tevékenység nagy rugalmasságot biztosít.
Megtehetem azt is, hogy ha van egy kis tartalékom, hogy egyik napról a másikra váltok, és döntök úgy, hogy mostantól csak ezzel foglalkozom. De akár úgy is dönthetek, hogy eleinte mellékállásként végzem ezt a tevékenységet, és akkor építem kizárólag erre az egzisztenciámat, amikor már kialakult egy stabilnak tekinthető ügyfélkör.
3. És tanulhatunk azért, mert tanulni jó!
A másik fontos szakmai előny a folyamatos fejlődés lehetősége. És most nem arra gondolok elsősorban, hogy a sok természetgyógyászati módszer gyakorlása a terapeuta számára biztosítja akár a spirituális fejlődés lehetőségét is (bár ez is megállja a helyét).
Hanem egyszerűen arra, hogy a természetgyógyászati módszerek tárháza olyan nagy, annyiféle módszer áll rendelkezésre, hogy szinte magától értetődően kínálja azt a lehetőséget, hogy mindig tanuljak valami újat. Mindig lesznek érdekességek és különlegességek, amelyek megtanulásával és elsajátításával nem csak a klienseink számára tudunk egyre jobb és jobb szolgáltatást nyújtani, hanem mi is érezzük a folyamatos fejlődés örömét, és fenn tudjuk tartani az állandó megújulás képességét.
Ha velünk tartanál a természetgyógyászathoz vezető úton, októberben indulnak természetgyógyász vizsgára (is) felkészítő képzéseink:
