Valószínűleg minden természetgyógyász (és általában segítő szakember) életében elérkezik az a pillanat, amikor szembejön a Helyzet: a kliense/ismerőse/családtagja megkérdezi, hogy mit gondol arról a teáról/készítményről/csodaszerről, amitől a szomszéd meggyógyult. Hogy ebben mi a Helyzet? Hát az, hogy te tudod, hogy a betegség és a felvetett gyógy-szer között nincs semmi kapcsolat, biztos, hogy nem attól gyógyult meg — de azt is tudod, hogy ez a remény most az egyetlen kapaszkodó. Mit teszel?

Az igazán megúszós válasz: „lehet”

Ilyenkor szokták a kollégák azt mondani: „lehet, hogy hatékony”. Hangzásra ez empatikus, óvatos, nyitott, azonban tudatában kell lennünk, hogy valójában ilyenkor szinte semmit sem mondunk — ez egy megúszós megfogalmazás, amely a felelősség elhárítására hivatott. Nem foglalunk állást, nem fogalmazunk meg véleményt, a döntést teljes egészében beszélgetőtársunkra bízzuk.
Tegyük fel ilyen esetekben a kérdést: tudunk-e egyetlen konkrét esetről, akinek az adott módszer segített? És tudunk-e olyanról, akinek nem segített? Ha egyikről sem tudunk, a becsületes válasz az, hogy nem tudjuk megítélni.
Persze a bizonyíték hiánya nem azonos azzal, hogy valami nem hatékony. Adódhat az információkhoz való hozzáférés korlátaiból, publikációs szelekciókból, vagy egyszerűen abból, hogy senki nem vizsgálta még azt a konkrét kérdést. Így a korrekt válasz az lenne, hogy „nem tudom”. De megértem, hogy ezt bizonyos helyzetekben nehéz felvállalni. Én magam a „nem vagyok benne biztos, kérek két napot, hogy utánanézzek” formát (és vállalást) szoktam alkalmazni.

A kockázat

De mi is ilyenkor a legfontosabb veszélyforrás? Ha valaki elköteleződik egy adott kezelés mellett, azzal egyidejűleg valami más kiszorulhat a terápiából. Ez nem biztos, hogy orvosi terápia — egyszerűen lehet egy potenciálisan hatékonyabb lehetőség, amelyre már nem marad idő, energia, figyelem. Természetesen itt a legkomolyabb tényezőt az anyagi korlátok jelentik. Havi rendszerességgel igénybe vett, nem bizonyított kezelések hosszú idő alatt komoly terhet raknak egy családra. Az a kérdés, hogy mennyit ér meg valakinek a saját gyógyulása, nem demagógia, segít tisztán látni, hogy mit jelent a „mindent megtenni”, és hogy ennek hol vannak a határai. Általános tapasztalatunk, hogy a „minden” mindig a komfortzónán belül értendő.

Mi a csapda?

Még nagyobb lesz a probléma , amikor a kliens azt mondja: „Az onkológusom azt mondja, ne szedjem — te mit gondolsz?” Ez a kérdés gyakran burkolt megerősítés iránti vágyat rejt: valakit, aki megengedi, amit az orvos megtiltott.

Ha a természetgyógyász elfogadja ezt a keretezést, csak két rossz választás marad: vagy visszaigazolja az orvosi véleményt, és magára hagyja a klienst a bizonytalanságával, vagy ellentmond az orvosnak, és aláássa az abba vetett bizalmat. Holott léteznek más utak — egyeztetni az onkológussal szakmai alapon, másodvéleményt kérni, az irodalomban utánanézni. Ezek a lehetőségek azért nem merülnek fel, mert a beteg eredeti keretezését — „bíráld felül, vagy erősítsd meg” — szinte automatikusan fogadjuk el.

Segít az empátia – ami tanulható

És akkor mi lehet a megoldás? Közhelynek hangzik, bár attól még igaz: hallgassuk meg és értsük meg, hogy ebben a helyzetben mi a beszélgetőpartnerünk célja. Az empátia nem velünk született képesség. Tanulható készség, amely sok egymásra épülő elemből áll, azonban az alapja sokkal hétköznapibb, mint gondolnánk: meg tudod-e hallgatni a másikat anélkül, hogy az első mondatnál már a saját megoldásaidon kezdenél gondolkodni?

Egy gyakori hiba kezdő természetgyógyászok esetében: amikor valaki elmondja, hogy jóindulatú prosztata-megnagyobbodása van, a kolléga automatikusan már az elérhető fitoterápiás lehetőségeken kezd el gondolkozni. Ez az automatizmus van amikor jól jön — de pontosan attól nem empatikus, hogy még csak azt hallottuk, amiben segítséget kérnek, azt nem, hogy ez az ember milyen helyzetben van, mit vár, mitől tart, valójában miben kér segítséget.
Így az első lépés megtételéhez elegendő a belső tudatosság, egy figyelmeztetés saját magunk számára: „Most még csak figyelj. Még nem tartunk a megoldásnál.” Ebből épül fel a következő lépés: kíváncsian rákérdezni arra, mi húzódik meg a másik gondolata mögött. Nem azzal a kiindulóponttal, hogy ugyanabban a helyzetben mi hogyan éreznénk — hanem azzal, hogy a másiknak más motivációja lehet. „Az igazi empátia ott kezdődik, amikor rá tudunk kérdezni a saját tapasztalataink mögött meghúzódó motivációkra, és el tudjuk képzelni, hogy másoknak más motivációja lesz ugyanabban a helyzetben — és kíváncsiak is vagyunk rá.”

És ebből mi lehet a következtetés?

Visszatérve az alapkérdéshez: szükséges-e mindig érvényesíteni a szakmai meggyőződést? Akkor is érvényesítsük-e, ha egyébként a kliens nem sérül a módszer igénybevételétől? Adhat-e hit legalább annyit, mint amennyi a módszer hatékonyságából következik?

Természetesen erre nincs egyetlen helyes válasz — de van egy kérdés, amely mindkét irányban segít eligazodni: „Mi lenne számodra a segítség ebben a helyzetben?” És ha a kliens megerősítést kér, dönthetek róla, hogy azt én felelősen meg tudom-e neki adni. Ha valódi tájékoztatást kér, szintén meg tudom ítélni, hogy azt tőlem megkaphatja-e. Mindkét irány más és más megközelítést igényel, és erről érdemes tájékozódnunk.

Ez a megközelítés úgy hagyja meg kliensnél a döntés lehetőségét, hogy közben nem hárítja a felelősségvállalást sem. A jól feltett kérdés nem veszi el a reményt, de nem kényszerít hazugságra. Visszaadja az irányítást a kliensnek, miközben a szakmaiság is a helyén marad.

Az Élesztő Podcast 2. évadának 17. epizódjában Péter és Manyi ezt a dilemmát járják körbe — nem tanácsokat adva, hanem egy gondolkodási folyamatot mutatva, amely mindenkinek hasznos lehet, aki segítő helyzetben találja magát.

A természetgyógyász vizsga megszerzése sokak számára gondolatban az út vége. Bizonyos értelemben az is, hiszen sok tanulás, tanfolyamok elvégzése, életmódtáboron, esetleg táborokon keresztül vezet el az út idáig. A valóságban azonban sokkal jobban hasonlít az első gyermek megszületésére a családban: a váramdósság alatt izgulunk, hogy minden rendben legyen, és úgy tekintünk a szülésre, hogy ha azon túljutunk és a gyermek egészségesen megszületik, akkor minden gondunk végetér. Utána persze rájövünk, hogy a kaland csak akkor kezdődik. Pont így van ez a természetgyógyász végzettség megszerzésével is.

Sajnos a világ az esetek nagy részében nem fog elalélni attól, hogy felmutatom a frissen megszerzett oklevelemet, hiszen a tevékenység beindításához számos bürokratikus akadályt is le kell győzni: egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság, egészségügyi alkalmasság, működési nyilvántartásba vétel, felelősségbiztosítás – ez sokakat elbizonytalanít, sokszor el is ijeszt. Ráadásul a működési engedélyt 5 évente meg is kell hosszabbítani.

Hogy is kell ezt csinálni? Attól függ…

Így hát gyakran merül fel a kérdés, hogy hogyan is kell ezt csinálni… És sajnos a válasz úgy kezdődik, hogy attól függ. Vállalkozó leszel, vagy alkalmazott? Saját rendelőt nyitsz, vagy inkább béreled a helyet? Támogat a család, vagy van egy kis ellenszél? Van főállásod, ahonnan fizetik a TB-det, vagy azt is kellene már az elején termelni? A kérdésekre adott válaszok egy kicsit mind meghatározzák a „hogyan”-ra adható választ. És hát azt is fontos kihangsúlyozni, hogy bevétel-termelés szempontjából a végzettségek nem egyenértékűek. Vannak „könnyebben monetizálható” tgy szakmák, és vannak, amelyekbe kicsit jobban bele kell tenni a kilométereket ahhoz, hogy belátható időn belül kitermeljenek egy szabad szemmel is látható egzisztenciát. Ebben a versenyben előnyt jelentenek a „matatós” terápiák (masszázsterápiák, akupresszúra, reflexológia, kineziológia), amelyek azonnali jó érzést biztosítanak, míg pl. a fitoterápia vagy akár az életmódtanácsadás után haza kell menni, a kliensnek is el kell végeznie a házifeladatát, és majd később fogja azt érezni, hogy jobb lett a közérzete. Szóval érdemes portfólióban gondolkodni és tudatosan felépíteni azt a stratégiát, amivel meg tudjuk szólítani a klienseket.

Menj oda, ahol a leendő klienseid vannak!

Ezzel el is érkezünk a következő kérdéshez: ha már összeraktuk, hogy mivel szeretnénk elérni leendő vendégeinket, már jön is a „hogyan” problémája. Hiszen ma már az online jelenlét szinte kötelező, inkább az a kihívás, hogy mivel tudjuk megkülönböztetni magunkat a rengeteg, szintén sokat posztoló kollégától, vagy akár önjelölt mindenhezisértő gurutól. És hát azt tapasztaljuk, hogy a személyes találkozásoknak még mindig nagyon nagy szerepe a szakemberválasztásban. Ezért aztán érdemes oda menni, ahol a kliensek előfordulnak: bioboltokban, szaküzletekben, gyógyszertárakban sok beteg megfordul, de jó találkozási pontot jelentenek a falunapok, előadások, ingyenes workshopok is. Szóval (ahogy Manyi fogalmaz), „az önpromóba bele kell állni”.

És az örök kérdés: mennyit kérjek el a munkámért?

És hogy mennyi az annyi? Érdemes egy kicsit előre számolni, hogy milyen jövedelemhez milyen áron végzett tevékenység mellett heti átlagban hány kliensre van szükség. Ez sokszor elmarad, pedig a „matek” sok szempontból meg kellene, hogy határozza a döntéseinket. Pl. hogy biztos jó ötlet-e rögtön teljes állásban gondolkodni, vagy érdemes lassabban haladni, és mindig akkor továbblépni az építkezésben, amikor már látjuk, hogy ez bátran megtehető, vagy akár muszáj is a további építkezés érdekében. Az a legtöbb esetben kijelenthető, hogy talán nem érdemes rögtön minden hidat felégetni magunk mögött és hagyni magunknak elég időt a vendégkör kiépítésére.

És ha nem vagy természetgyógyász…

És még valami: segíteni nem csak egészségügyi szakdolgozóként lehet. Sok olyan terület van, ami kapcsolódik az alternatív gyógyítás témaköréhez, de nem terápiás tevékenység, így nem is kell hozzá működési engedély, kék kártya, stb. Ilyen pl. őstermelőként foglalkozol gyógyteákkal, vagy bioboltban vagy eladó. Ilyen esetekben azonban figyelni kell rá, hogy állítsd be magad gyógyítónak: a terápiás tevékenység mindig emgedélyköteles!

Ha tetszett ez a téma, hallgasd meg a teljes beszélgetést az Élesztő Podcast S2E15-ös epizódjában! Ha kérdésed van a természetgyógyász pályáról, írjatok kommentben – Manyi és Péter válaszol. Akkor is várunk a kommentszekcióban, ha szívesen megosztod a saját történetedet és ezzel segítenéd azokat, akik most állnak pályájuk indulása előtt.

Azt hiszem, hogy az egyik leggyakoribb kérés, amivel fitoterapeutaként találkozni szoktam, hogy „ajánlj valami jó fájdalomcsillapítót”. És hát paracetamolon és ibuprofenen nevelkedett ismerőseim nagyon el szoktak csodálkozni rajta, ha visszakérdezek, hogy „OK, mid fáj?”. És hét igen, a gyógynövények világában attól függően, hogy pontosan mit szeretnénk elérni (és persze ha szeretnénk a leghatékonyabb megoldást választani), akkor nagyon is sokféle válasz adható. Nézzük is meg a legfontosabb területeket!

Disclaimer! Mielőtt belekezdünk fontos kihangsúlyozni, hogy a fájdalom nem betegség, hanem tünet! A legfontosabb feladatunk a fájdalmat okozó állapot megszüntetése, hiszen a fájdalom „csak” a testünk jelzése, hogy baj van. Ugyanakkor természetesen nem elhanyagolható szempont a fájdalom okozta szenvedés mielőbbi enyhítése, és éppen ennek támogatására született ez a cikk. Nem helyettesíti a orvosi kivizsgálást, sem pedig az adott esetben szükséges gyógyszeres kezelést!

Tulajdonképpen elég nehéz helyzetben vagyunk, ha növényi fájdalomcsillapító lehetőségekről röviden szeretnénk írni, hiszen jószerivel mindenünk fájhat. Most mégis megpróbálok egy rövid áttekintést adni, a teljesség igénye nélkül, de amennyire lehet, tematikusan haladva.

Mi miatt fáj a fejed?

Kezdjük tehát fentről… Ha fejünkben érzünk nyomó, szorító, esetleg abroncsszerű fájdalmat, és sem a szemészorvos, sem a fül-orr-gégész, de még a kardiológus sem talált sem érdemleges elváltozást, érdemes rögtön a nagy klasszikusok egyikéhez fordulni: ez a fűfakéreg tea. Kb. úgy hat, mint az aszpirin (nem véletlenül szokták növényi aszpirinnek hívni), fontos viszont, hogy nem elég forrázni, főzni kell a teáját! Ha ehhez nincs kedvünk, jó alternatívája lehet a réti legyezőfű teája, vagy akár nyírfa levele is. Ha azonban a fejünk jellemzően féloldalasan, lüktetően (migrénesen) fáj, legjobb barátunk az őszi margitvirág lesz. Mivel sokáig, több hétig kell rendszeresen fogyasztani, mert az akut panaszokat, hanem a hajlamot csökkenti, érdemes lehet a kereskedelmi forgalomban beszerezhető kapszulázott változatok közül választani, de természetesen a teáját is ihatjuk. De nem csak a teák jöhetnek szóba: érdemes lehet az illóolajok háza táján is szétnéznünk, hiszen a borsmenta (főként homlok- és tarkótáji fejfájások esetén), a kámfor, vagy az eukaliptusz illóolaja inhalálva, és bedörzsölőként is jó szolgálatot tehet. Ha azonban nem az egész fejünk, csak a fülünk fáj, ennek a problémának az egyik leghatékonyabb megoldása a kövirózsa kipréselt nedvének a használata fülcseppként. Persze, ha valaki idegenkedik attól, hogy bármilyen növényi levet a fülébe cseppentsen, nem kell elkeseredni. Legalább ilyen jó a levendula illóolaj egy kis darab vattára cseppentve és a hallójárathoz (de nem bele!) téve.

De ereszkedjünk kicsit lejjebb: fogfájás esetén érdemes kipróbálnod az orvosi zsálya forrázatát. Természetesen meg kell várni, hogy langyosra hűljön – ugyanezzel torokfájás esetén is hatékonyan gargalizálhatsz. Persze ha tudod, hogy melyik fogad fáj, cseppenthetsz rá illóolajat is, ajánlom a szegfűszeg, vagy akár fahéj olaját is. Ezen a „környéken” maradva van még egy csodafegyverünk, az apróbojtorján (párlófű) teája. Használhatod szájüregi öblítőként, gargalizálószerként, de a leghatékonyabb a torok- és gégefájdalmak, illetve gyulladások enyhítésében.

További fájdalomcsillapító növényekről és lehetőségekről is szó esik fitoterápia kurzusunkon és Gyógynövények a mindennapokban tanfolyamunkon.

“A betegség lényegében a Lélek és az emberi személyiség közötti konfliktus következménye, és emiatt másképpen nem is irtható ki, csakis gondolati és spirituális erőfeszítések árán. Ezen erőfeszítések – ha valódi megértéssel járnak együtt – képesek meggyógyítani a betegséget, sőt ha idejében legyőzik a kiváltó okokat, megakadályozhatják annak kialakulását is.” (Edward Bach)

Mi köze van a Bach-virágterápiának a Biologikához?

Természetgyógyászként fontos, hogy legyenek a kezünkben olyan eszközök amelyekkel segíteni tudunk az embereken testi, lelki és szellemi szinten is gyógyulni, fejlődni.. Testi szinten eszközeim a gyógynövények, lelki és szellemi (spirituális) szinten pedig a Bach virágterápia. De valami mégis hiányzott….

Az volt a tapasztalatom, hogy a fitoterápia sokszor csak tüneti kezelésnek felel meg, és a virágeszenciás támogatás is sokszor csak egy állapotjavulást indított el, de az alapprobléma vagy nem oldódott meg, vagy nem feltétlenül láttam, hogy hogyan sikerült feloldani.
Foglalkoztatott, hogy mitől függ az, hogy egy ember gyógyul vagy nem gyógyul.
Ráadásul sokszor abba az akadályba is ütközhetünk Bach terapeutaként, hogy a klienst érzelmi oldalról próbáljuk megközelíteni, de ő testi panasszal érkezik hozzánk. Bach doktor viszonylag kevés útmutatást adott ilyen esetekre, illetve a mai ember számára nehezen értelmezhető formában tette. Persze a kliens is feltételezi, hogy az esetlegesen visszatérő testi panasz mögött érzelmi ok van, legtöbbször el is mondja, hogy „ez már biztos pszichés”. Ezért kér Bach-terápiás segítséget. És jön az újabb nehézség, hogy az emberek többsége rendkívül nehezen kommunikál az érzelmeiről, vagy mert nem tudja felvállalni, illetve azonosítani.. Nem illik nyavalyogni, panaszkodni, és sokan úgy nevelkedtek, hogy érezni sem feltétlenül szabadott. Egy ember belső világához nehéz a hozzáférés, és nyilván csak bizonyos mértékben lehetséges. Viszont Bach terapeutaként elengedhetetlen, ha segíteni szeretnénk a kliensnek. Szóval valami hiányzott…

Terapeutaként elengedhetetlen, hogy valamennyi pszichoszomatikával kapcsolatos tudással rendelkezzünk. Így én is folytattam tanulmányokat a témában. De egy idő után a pszichológia viselkedés elméletnek tűnt, az ismert pszichoszomatikus megközelítések, beleértve a spirituálisabb irányokat is, túl általánosak és homályosak voltak.

Minden betegség oka a stressz…

Ez igaz, de valójában nem mondtunk semmit. Stressz mindig is volt, és lesz is. Kérdés, hogy mit is jelent ez a Selye János által felállított stresszelméleten túl ez a fogalom, hogyan tudom csökkenteni a stressz időtartamát és intenzitását. És persze itt jöhetnek a különböző megküzdési stratégiák, gyógynövényes készítmények, virágeszenciák, egyéb módszerek.
Milyen jó is lenne, konkrétan meg tudnánk nevezni, hogy valójában mi is az a stressz/érzelem ami a pszichoszomatikus megbetegedést kiváltja…

Mi is az a Biologika?

Magyarországon három néven találkozhatunk az elmélettel, Biologika, Új medicina, Germán Gyógytudomány. Ez a tudományos megközelítés egy német orvos, Dr Ryke Geerd Hamer (1935-2017) nevéhez fűződik, a pszichoszomatikus betegségek értelmezésén túl, egy igen komoly paradigmaváltás, és egy önismereti út.
Meggyőződésem, hogy a testünk valójában a tudatalattink manifesztálódása, és az abban keletkező betegségek, elváltozások megmutatják, hogy mire nem voltunk éberek érzelmileg. Így tehetünk szert önismeretre a legnagyobb tanítónktól, önmagunktól. (Ezért a „ Testünk nem hazudik” a címe a workshopjaimnak). A Biologika az a rendszer, aminek segítségével a testi panaszokból egyértelműsíthetjük az elfojtott tartalmaink, és segít nekünk újraértelmezni a testünkhöz fűződő kapcsolatot. Aki ezt elsajátítja, egy sokkal felszabadultabb, tudatosabb életet élhet.

Hamer doktor kidolgozott 5 tételt, amelynek az Öt Biológiai Természettörvény nevet adta. (1981-től)
Itt kihangsúlyoznám a rendszer törvényszerű jellegét, tehát ez minden emberre (élőlényre) igazolható.

Első Természettörvény – Hogyan és miért alakul ki a betegség?

Az első természettörvény tisztázza, hogy mely betegségekről mondhatjuk ki, hogy pszichoszomatikus, illetve milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy stressz alapú folyamat elinduljon a szervezetben.

Második Természettörvény – Mikor vagyok beteg?

A második természettörvény elmondja, hogy hogyan zajlik a betegség, mitől függ, hogy akut vagy krónikus, illetve enyhe vagy súlyos lefolyású lesz-e.

Harmadik Természettörvény – Miért pont az a betegség?

A harmadik természettörvény a legösszetettebb, hiszen ennek az átható ismeretével tudjuk meg, hogy pontosan milyen típusú stressz, egész pontosan milyen negatív érzelem és gondolat, a testben konkrétan hol és milyen típusú elváltozást okoz. Innen tudunk később visszafele következtetni a testi tünetből az érzelmi tartalomra.

Negyedik Természettörvény – Mi a betegség oka? (A világ biztonságos vagy félelmetes?)

A negyedik természettörvény feltárja, hogy hogyan viselkednek a mikroorganizmusok a szervezetünkben, mikor jelennek meg, és milyen folyamatokban tevékenykednek. Mitől válik egy „jó” baci „rossz” bacivá. Mondanom se kell, hogy ez az egyik legérzékenyebb pont a témában…

Ötödik Természettörvény – Az ember egy csoda.

Az ötödik természettörvény Dr Hamer elméletnek az összefoglalása. Alapvetően máshogy tekint az emberi szervezetre. Ő azt mondja, hogy a testünk szoros kapcsolatban van a lelkünkkel, így semmi sem történhet benne véletlenül, cél és értelem nélkül. A testünk nem egy gépezet, amely elromlik, elkopik, vagy lejár a szavatossága, ráadásul nem ártani szeretne nekünk, hanem megtanítani minket arra, hogy hol nem érezzük magunkat jól a bőrünkben. , A betegségekről úgy gondolkodik, mint értelmes folyamatokról, amelyek egy stresszhelyzethez való alkalmazkodás végett jönnek létre a szervezetünkben biológiai szinten, minket ellenállóbbá, bölcsebbé, éberebbé téve. Tehát sem a betegség, sem a testünk nem az ellenségünk.

“Nagyon sokáig a bacilusokat, az időjárást vagy ételeinket tartottuk a betegségek okainak, bár sokan közülünk egészségesek maradnak egy influenzajárvány kellős közepén is, sokan szeretik a hideg szél frissességét, és sokan kávéznak és esznek sajtot késő este – panaszok nélkül. A természetben semmi sem sérthet meg minket, ha boldogok vagyunk és harmóniában élünk önmagunkkal; éppen ellenkezőleg: az egész természet a mi hasznunkra és örömünkre szolgál. Csak akkor válunk érzékennyé a külső befolyásokra, ha engedjük, hogy belénk lopózzon a kétely, a depresszió, a döntésképtelenség vagy a félelem.” (Edward Bach)

És akkor hogyan is függhet össze a két rendszer? – Dr. Ryke Geerd Hamer és Dr. Edward Bach

Két fantasztikus orvos, akik olyat adtak a világ kezébe, ami felbecsülhetetlen. Valójában mindketten ugyanarról beszéltek, csak más korok orvosai voltak. Valójában mindketten pszichoszomatikus megközelítésben igyekeztek a betegségek eredetét, értelmét, lehetséges megoldásait feltárni. Bach doktor eszközt is adott a virágeszenciák lévén, Hamer doktor pedig egy tudományos alapokon álló logikus rendszert, amely nem csupán a pszichoszomatikai összefüggéseket tárja fel, hanem segít rendezni önmagunkhoz és világhoz való viszonyunkat.

És ennek a két orvosnak miért is olyan fura a világról, az emberről és a kettő viszonyáról alkotott képe?

Véleményem szerint ez egy igen egyszerű okból fakad. A „régi korok” embere nem kérdőjelezte meg a tudást, mikor még közelebb volt az őt körülvevő környezethez, mikor még nem volt ennyire fontos az individum.. Majd ez a tudás hitté változott, és mára már alternatíva lett, hiszen kiszorította a materialista tudomány. Beszorultunk az anyagba, egy Isten van, a matéria és az ehhez kapcsolódó dolgok. A világ veszélyes lett, hiszen minden, ami anyagi az mulandó. Edward Bach meglátásait inkább csak hinni lehet, sokan spirituális szemléletnek tartják. Nem tapasztalunk, vagy csak nagyon keveset az ő világképéből. Hamer doktor tételei viszont törvények, és nagyon hasonlít a Bach-i világképhez. Viszont az egy nyomós kérdés, hogy miért nem integrálta a klasszikus orvostudomány a meglátásait? (sőt….)

Rendkívüli időket élünk…

Azt vettem észre az utóbbi években, hogy a tudomány és a „hit” egyesül.
Rendkívüli felfedezések zajlanak lassan újra alátámasztják az Öt Biológiai Természettörtvényt. Talán ez a lassú folyamat az új tudományok által kedvezőbben alakul, mint Hamer doktor elméletének elfogadása. (Quantum fizika, epigenetika, a legújabb mikrobiológiai megfigyelések, pszichoszomatikai irányzatok)

Én addig is maradok annál, hogy az elméletét altenatívaként átadom,, mint pszichoszomatikai rendszert, segítek általa az embereknek megismerni testük üzeneteit. És ha kell egy kis gyógyír a bajra, a legszelídebb eszközt alkalmazom, amelyek a virágeszenciák. Kihangsúlyoznám, hogy a legkisebb mértékben sem célom azt sugalmazni, hogy a Biologika eszközei a virágeszenciák, de tapasztalataim szerint az elmélet ismerete segítség lehet bármilyen területen dolgozó terápiás szakembernek a diagnosztikában, illetve a kezelés folyamatában is. Nem titkolt szándékom, hogy kapjon méltó helyet a természetgyógyász képzésben valamilyen formán, hogy egyre több egészségügyi szakember halljon Hamer doktor felfedezéséről.

Ha érdekel mélyebben a téma, az alábbi linkeken megtalálod kurzusainkat >>>

Az Öt Biológiai Természettörvényről részletesebben:
https://viragterapia-tanfolyam.hu/tanfolyamaink/az-ot-termeszettorveny-a-biologikaban-minikurzus/
Workshopok: https://viragterapia-tanfolyam.hu/kepzesek/biologikus-szemlelet/
Biologika alapok: https://viragterapia-tanfolyam.hu/tanfolyamaink/biologika-ujmedicina-alaptrening/

Hallgasd meg 2 napos Biologika alapkurzusunkat, ahol ezeket a témákat sokkal részletesebben tárgyaljuk!

A Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával szigorította a kormány a kuruzslás elleni jogszabályokat, és ezzel (látszólag) óriási felfordulást okozott a természetgyógyászok között. Azóta is folyamatosan érkeznek a kérdések, hogy most akkor ki mit csinálhat, hogyan érintik az új rendelkezések a Bach-virágterápiával foglalkozók működését és jogosítványait. Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a teljesség igénye nélkül. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy általános áttekintés következik, konkrét kérdésekben érdemes a témában járatos ügyvéd segítségét kérni.

A jogszabály

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

13. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ebből az egyszerű szövegből látható, hogy a legfontosabb kérdések a következők:

1. A Bach-virágterápia pszichoterápiás tevékenység-e?

2. Érinti-e, és ha igen, hogyan a módosítás a természetgyógyászként működő Bach-virágterapeutákat?

3. Érinti-e, és ha igen hogyan a módosítás a természetgyógyász végzettséggel nem rendelkező Bach-virág tanácsadókat?

4. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételekkel a terápia során eszenciakeveréket adni a kliensnek?

5. Hogyan lehet jogkövető módon alkalmazni a Bach-virágterápiát?

1. A Bach-virágterápia pszichoterápiás tevékenység-e?

Ennek megítélése rendkívül nehéz. Jogszabály szerint „A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.”
A Bach-virágterápia értelemszerűen nem szakpszichológusi tevékenység, azonban az idézetben szereplő „pszichoterápia” definíció olyan homályos, hogy bármit belel lehet magyarázni. Ebben ez esetben (álláspontom szerint) kapaszkodót a „tudományosan megalapozott”, illetve a „pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott” kitétel jelent. Ma a Bach-virágterápia nem tekinthető tudományosan elfogadott gyógyítási rendszernek és azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a terápia során nem kezelünk pszichés és pszichoszomatikus zavarokat, ezt egy megfelelően összeállított betegtájékoztatóban hangsúlyozhatjuk. Persze jogos lehet a kérdés, hogy azt már tudjuk, hogy mit nem csinálunk – de mit csinálunk??? Talán megfogalmazhatjuk a terápia célját úgy, hogy közérzeti zavarok, illetve érzelmi egyensúlyvesztés esetén nem-konvencionális módszerrel harmonizáljuk, támogatjuk szervezet öngyógyító potenciálját. EZZEL AZONBAN AUTOMATIKUSAN TERMÉSZETGYÓGYÁSZ TEVÉKENYSÉGNEK NYILVÁNÍTJUK A BACH-TERÁPIÁT! Ez át is vezet minket a következő kérdéshez.

2. Érinti-e, és ha igen, hogyan a módosítás a természetgyógyászként működő Bach-virágterapeutákat?

Ebben a pontban az első lépés annak megítélése, hogy Bach-virágterápia egészségügyi tevékenység-e? Erre a válasz egyértelműen igen, minden olyan tevékenység, amely elnevezésében a terápia szó szerepel, ebből adódóan egészségügyi tevékenységnek tekintendő. De vajon természetgyógyászat-e? A11/1997. (V. 28.) NM rendelet A szakképesítés szakmai követleményei között, a Természetgyógyászati modul részletezésében a „Növényterápiák” között, vagyis a népi, kínai vagy éppen az ajurvédikus gyógynövényhasználattal azonos súllyal említi a Bach-virágterápiát, amit így egyértelműen besorolhatunk a jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően, aki természetgyógyász tevékenységet végez, (kompetencia birtokában) a Bach-virágterápiát is alkalmazhatja. Mivel a most elfogadott módosítás a nem-konvencionális módszereket jogosulatlanul alkalmazókat fenyegeti, így tehát a természetgyógyász oklevéllel és működési engedéllyel, valamint a tevékenységet ÁNTSZ által engedélyezett rendelőben, jogkövetően gyakorlók, a tevékenységet továbbra is szabadon folytathatják, őket a törvény nem fenyegeti. És ez át is vezet minket a következő kérdéshez.

3. Érinti-e, és ha igen hogyan a módosítás a természetgyógyász végzettséggel nem rendelkező Bach-virág tanácsadókat?

Ezzel el is érkeztünk a legkényesebb ponthoz, ezzel kapcsolatban kapjuk a legtöbb kérdést. Van erre egy egyszerű válasz: mivel a tanácsadók nem egészségügyi tevékenységet végeznek, ezért ez a jogszabály módosítás rájuk nincs hatással. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy ez csak abban az esetben állja meg a helyét, ha fel sem merül annak a lehetősége, hogy ez mégiscsak egészségügyi tevékenység, és itt kezdődnek a gondok:

• egy tanácsadó nem foglalkozhat beteg emberekkel
• ebből következően nem gyógyíthat
• nem alkalmazhat olyan technikát, amely közvetve vagy közvetlenül gyógyító technika, illetve amelynek gyakorlása egészségügyi/természetgyógyászati kompetenciához kötött
• és természetesen ebben az esetben is igaz, hogy (miként a Bach-virágterapeuták esetében) kerülni kell minden arra utaló megfogalmazást, amely pszichés zavarok, problémák gyógyítását sugallja.

Ha mindezt lefordítjuk magunknak, és feltesszük azt a kérdést, hogy akkor mit lehet tenni, akkor az első lépés, hogy számba vegyük, hogy mit állíthatunk magunkról, illetve az általunk alkalmazott módszerről. A legfontosabb, hogy csak olyan kompetenciákat állíts magasról, amivel rendelkezel, és aminek a megszerzését igazolni tudod!
Érdemes tudni, hogy nem csak a Btk. változott, hanem a számos más (pl. oktatást érintő jogszabály is), ezért a jövőben a tanácsadó kifejezés nem használható! Jelenleg a konzulens titulus látszik elfogadhatónak. Ebből adódóan amit csinálsz, az konzultáció. A hozzád fordulókat vendégként vagy ügyfélként jelölheted. A módszert nem nevezheted terápiának (ez eddig is így volt). És mit ígérhetsz a hozzád fordulóknak? Harmonizálást, kiegyensúlyozást. Definíció szerint fontos, hogy támogatóként és útmutatóként gyakorlod tevékenységet azzal a céllal, hogy segítsd a hozzád fordulókat Dr. Bach rendszerének megismerésében, hogy önállóan tudjanak önmaguknak és családjuknak segíteni. Tevékenységedet korlátozd arra, hogy az érzelmi állapot és a személyiségtípus megállapítása után segítesz a megfelelő eszencia kiválasztásában, és ne próbálj meg kezelni vagy diagnosztizálni semmilyen fizikai vagy mentális betegséget. El kell utasítanod azokat az eseteket, amelyek meghaladják kompetenciáidat, és igyekezz őket képzettebb szakemberhez irányítani. (Az utóbbi néhány mondatot a The Dr Edward Bach Foundation Etikai Kódexének magyar nyelvű tervezetéből vettem át, amelyet Rabi Krisztina bocsátott rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm!)
És nagyon fontos, hogy pl. a honlapodon az eszenciáknak sem tulajdoníthatsz gyógyhatást, lásd a következő pontot!

4. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételekkel a terápia során eszenciakeveréket adni a kliensnek?

Nagyon fontos kérdés, hogy egy terápia vagy konzultáció során mit tehetsz, illetve nem tehetsz az eszenciákkal kapcsolatban. Eddig is így volt, és most is úgy van, hogy terapeutaként nem árusíthatsz eszenciákat, vagyis ne tüntesd fel a számlán külön tételként, ha eszenciát kap a vendég (kapja pl. „ajándékba” úgy, hogy az árát beépíted a szolgáltatás árába). Terapeutaként készíthetsz keveréket helyben fogyasztásra (a maradékot pedig ajándékba adhatod), azonban konzulensként nem ilyen egyszerű a helyzet. Az ugyanis terapeutaként jogod (és kötelességed), hogy a kompetenciáidon belül a terápia során alkalmazz minden olyan eszközt, ami a beteg állapotának javulását eredményezheti, tehát elkészíthetsz neki egy keveréket ott helyben, ha azt gondolod, hogy ez a gyógyulása szempontjából előnyös, vagy fontos. Ez a jog azonban csak a terapeutáknak adott, magától értetődően konzulenseknek nem, hiszen nem betegekkel foglalkozol konzulensként.
Az eszenciák élelmiszernek számítanak, így a keverék „előállítása” erre a célra engedélyezett, hivatalosan élelmiszer-előállító üzemnek nevezett helységben történhet. Az én álláspontom az, hogy (pl. egy teához hasonlóan, amivel megkínálod a vendégedet) helyben „fogyasztásra” vizespohár módszerrel, eszenciát is adhatsz, de keveréket nem készíthetsz. De javasolhatod, hogy milyen eszenciákat vegyen meg, és azokat otthon hogyan használja. Vagy (bár ez nyilván a legbonyolultabb és egyben a legdrágább megoldás), megrendelheted az eszenciakeveréket egy olyan előállítótól, akár tőlünk is, aki rendelkezik a szükséges infrastruktúrával és engedélyekkel.

5. Hogyan lehet jogkövető módon alkalmazni a Bach-virágterápiát?

A fentiekből (azt hiszem) egyértelműen látszik, hogy a mi helyzetünk nem egyszerű, de nem lehetetlen a jogszabályoknak megfelelő, és egyben vállalható működés. Az egyik legfontosabb tanácsom, hogy hosszú távon (hiszen egyértelműen látható az a jogalkotói szándék, hogy kompetencia nélkül végzett egészségügyi tevékenységeket visszaszorítsák, ami mindenképpen fontos és támogatható, támogatandó törekvés) ha ezzel szeretnél foglalkozni, akkor szerezz természetgyógyászati végzettséget. Ha még nem tudod, hogyan, olvasd el blogbejegyzéseink között a „Hogyan lehetek természetgyógyász” című cikket! Emellett fontos, hogy természetgyógyászként, akár konzulensként folytatsz Bach-virágterápiás kezelést, rendelkezz korrekt publikált betegtájékoztatóval, amelyben leírod, hogy mi is ez, és mire számíthat a vendéged. Ha nem rendelkezel ilyennel, itt találsz egy általam összeállított mintát, amit szabadon alakíthatsz. A másik fontos dolog, amivel rendelkezz, egy beleegyező nyilatkozat. Ha természetgyógyász vagy, akkor ez egy terápiába beleegyező nyilatkozat, ha konzulens, akkor a konzultációba. A két dokumentum össze is vonható, ahogy a példában is látod. Konzulensként nem kötelező, azonban terapeutaként igen, hogy a kezelések végén a kliens kapjon egy „ambuláns lapot”, amelyben leírod a történteket. Nem kell hosszú lére ereszteni, de jogszabály írja elő. Mindezeket nem feltétlenül kell papír formában a vendég kezébe nyomni, e-maiben is megkaphatja őket.
A honlapodon, egyéb elektronikus és nyomtatott anyagaidban kerüld a pszichés, pszicho-, stb. szavakat. Ha nem vagy természetgyógyász, akkor a terápia, terapeuta, gyógyítás, stb. kifejezéseket is, az eszenciák hatásának leírásánál pedig hagyatkozz Dr. Bach eredeti leírásaira.
Eddig maga a beszélgetés rész. Az eszenciák rendelésére vonatkozó tudnivalókat fentebb már részben összefoglaltam: ha terapeuta vagy, akkor helyben ellátás céljára elkészíthetsz akár keveréket is, a maradékot pedig ajándékba adhatod a vendégnek. Tanácsadóként/konzulensként vizespohár módszerrel kaphat nálad cseppeket, keveréket maga készíthet a megkapható üvegenkénti formából otthon, vagy megrendelheti (megvásárolhatja) olyan gyógyszertárban, vagy más forgalmazónál, aki erre alkalmas üzemmel és engedéllyel rendelkezik.

Szóval a helyzet nem egyszerű, de nem is súlyos. Bízom benne, hogy ezzel az összefoglalóval segítséget tudtam nyújtani a hosszú távú hatékony és biztonságos, s emellett a jogszabályoknak is megfelelő működéshez, hiszen mindannyiunk célja gyógyítóként és kliensként is, hogy csak magas szintűen kiképzett, megfelelő körülmények között dolgozó, felelősen gondolkodó kollégákkal találkozhassunk.

Ha ehhez szeretnél Bach-terapeutaként vagy tanácsadóként/konzulensként természetgyógyászati végzettséget szerezni, nézz szét csomagajánlataink között, vagy keress minket egyedi ajánlatért!

Tanulj nálunk, hiszen csomagajánlatunk minden szükséges elemet tartalmaz (Egészségügyi alapmodul, Természetgyógyászati alapmodul + Életmódtábor, szakmai képzés – Fitoterápia). Ha egyedi ajánlatot kérsz Bach-virágterapeutaként, vagy tanácsadóként, extra kedvezménnyel támogatjuk törekvésedet, hogy minél nagyobb biztonságban végezhesd a munkádat!

Azt vettem észre – bár már jó régen, szóval afféle vesszőparipának is tekinthetjük 😉 -, hogy a természetgyógyászatban is és más területen is hajlamosak vagyunk rá, hogy kicsit egysíkúan gondolkozzunk egy-egy betegség gyógyításának lehetőségeiről. Mi például itt a viragterapia-tanfolyam.hu-n elég elkötelezettek vagyunk a különböző növényes gyógymódok iránt, azonban (talán ebből is következően) kevésbé vesszük észre azokat a helyzeteket, amikor más irányból esetleg hatékonyabb gyógymód kínálkozik.

Ezért aztán úgy határoztam, hogy megírok egy közös gondolkodást, ötletelést inspiráló bevezető összefoglalót az általam ismert megközelítési-megoldási módokról, hátha van kedvetek akár itt az oldalunkon, akár a facebookon kiegészíteni saját tudásotokkal, tapasztalataitokkal. És ez alkalommal a gyomorfekélyt választottam.

Test és lélek összefüggései – a pszichoszomatikus megközelítés

Vágjunk is bele. A gyomorfekély megközelítése és kezelése érdekes evolúción ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Hiszen egyike a klasszikus pszichoszomatikus betegségeknek (ott szerepelt Alexander „pszichoszomatikus hétszentsége” között), ennek megfelelően számos laikus és nem-laikus értelmezés született a betegség kialakulásának magyarázataként. Ezek közül a legismertebb és legnépszerűbb a „nem tudom megemészteni” gondolat, vagyis annak megfogalmazása, hogy amit lelkileg nem tudok feldolgozni, azt testileg sem tudom integrálni. Magával a gondolattal nehéz lenne vitába szállni, ráadásul nem is akarnék, de talán egy meglátás belefér arról, hogy ha valamit nem tudok megemészteni, akkor vagy „hánynom kell/hányok tőle”, vagy „átmegy rajtam”. Ezek lehet, hogy apró, de megítélésem szerint fontos különbségek.

A pszichoszomatikus (pszichofiziológiai) kutatások másik irányát a stressz emésztőrendszerre gyakorolt (személyenként persze eltérő) hatásának elemzése jelentette. E kutatások alapozták meg a természetgyógyászatban gyakran emlegetett relaxáció, és más stresszkezelő technikák fontosságát az emésztőrendszeri betegségek kezelésében.

Életmód és hatásai – színre lépnek a hámosító gyógynövények

Persze a gyomorfekély megítélésében más szempontok is felmerültek. A következő jelentős lépés az életmód fontosságának felismerése volt. Ezekben a gondolatokban már testet ölt egy fizikai aspektus is: az életmódi elemek fontossága elsősorban a gyomornyálkahártya irritációjának elkerülésére irányultak. A dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, mint fizikai veszélyeztető tényezők felismerése rávilágított a viselkedés, és ezen keresztül választás, a személyes felelősség jelentőségére a betegség kialakulásában. Ebben ismerhetjük fel pl. a ma leggyakrabban alkalmazott gyógynövény-terápiák kiindulópontját: a hámosító (orbáncfű), gyulladáscsökkentő (kamilla), vagy a kettő kombinációja (édesgyökér) gyógynövények e fenti fizikai hatások megelőzésében, illetve hatásuk enyhítésében, s végül gyógyításukban pótolhatatlan szerepet játszanak.

Vagy csak a baktériumok műve az egész?

Az idő nem állt meg, és a 80-as évek elején felismerték a Helicobacter pylori jelentősségét. Ma ezt sokan szinte kizárólagos oki tényezőnek tekintik a gyomorfekély kialakulásában, azonban jó tudni, hogy e bakteriális ágens csak a kialakult betegségek 60-70%-ért felelős az akadémiai orvoslás megközelítése szerint.

Talán nem magától értetődő, de ezek a felismerések nagyban hozzájárultak a cseranyagtartalmú, s így antibakteriális hatású gyógynövények (szeder, tölgyfa, pimpófélék, apróbojtorján) hatásmechanizmusának és jelentőségének felderítéséhez.

És a többiek

Természetesen a lista nagyon hosszan folytatható. Hiszen nem ejtettem még szót az energetikai gyógymódokról, a reflexológiai, (fül)akupunktúrás lehetőségekről, az alkalmazható dietetikai előírásokról és persze sok más módszerről. De, ahogy a cikk elején jeleztem, a célom egyfajta bevezető, gondolatébresztő megírása volt – és arról is többet szeretnél tudni, hogy hogyan tudjuk a pszichoszomatikus tudásunkat az emésztőrendszeri betegségek hátterének feltárásában kamatoztatni, gyere el workshopunkra 2019. május 25-én, szombaton!

Az összes blogbejegyzés »