Hogyan nyithatsz természetgyógyász rendelőt?

Cikksorozatunk előző részében eljutottunk addig, hogy megszerezzük a működési engedélyt, azonban adós maradtam annak leírásával, hogy hol és milyen formában gyakorolhatunk természetgyógyászati tevékenységet. Ezt a témát fogom körüljárni mostani írásomban.

1. A hogyan…

Bizonyos értelemben ez a könnyebb része mai témánknak, hiszen technikai értelemben a természetgyógyászati tevékenység ugyanolyan, mint bármilyen más foglalkozás. Végezhetjük alkalmazottként, vagy bármilyen vállalkozási formában: egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás (kft, bt) tagjaként. Ez a kérdés a tevékenység lényegi részét semmilyen módon nem befolyásolja, azonban figyelmedbe ajánlom Pénztárgép?! című korábbi írásomat, amelyből plusz infókat kaphatsz a számlázás, nyugtaadás témaköréből. Egyéni vállalkozóként is dönthetünk úgy, hogy saját rendelőt nyitunk, és úgy is, hogy egy már működő rendelőben kezdünk el dolgozni pl. közreműködőként.

2. A hol…

sokkal izgalmasabb kérdés. Természetgyógyászati tevékenységet a főszabály szerint természetgyógyász rendelőben lehet végezni. Ez alól kivétel, hogy Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta kaphat működési engedélyt arra, hogy házhoz menő szolgáltatást nyújtson. Természetgyógyász rendelő kialakítható önálló épületben, de akár egy lakás, vagy irodaház megfelelő helységei is kialakíthatók úgy, hogy alkalmas legyen rendelő üzemeltetésére. A rendelőnek a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet szerint a következő feltételeknek kell megfelelnie:

1. a műszaki előírások figyelembevételével legalább 12 m2 alapterületű – a négyszemközti természetgyógyász-beteg találkozásra lehetőség szerint alkalmat adó – rendelőhelyiséggel,
2. várószobával,
3. WC-vel és a kliens számára kézmosási lehetőséggel kell rendelkeznie. A várószobának közforgalmú helyről megközelíthetőnek kell lennie. A rendelőhelyiségben biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást, valamint a hideg-meleg folyóvizes kézmosási lehetőséget.

A feltételek teljesülését az ÁNTSZ ellenőrzi. (Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat átszervezése után a hatósági tevékenységet az illetékes megyei (fővárosi) Kormányhivatal Egészségügyi Igazgatási Osztálya végzi, de mivel ezt hosszú és bonyolult leírni, és ÁNTSZ-ként fogok rá a szövegben továbbra is hivatkozni.)

Fontos tudni, hogy a 2012-ben megjelent minimumfeltételek pontosan előírják, hogy mely természetgyógyászati tevékenység, milyen speciális feltételek teljesülését igényli, s az ÁNTSZ csak ezek maradéktalan teljesülése esetén adja ki rendelő használatba vételi engedélyét. Azt is fontos tudni, hogy jelenleg a Bioenergetikus végzettség önálló gyakorlásához szükséges rendelőhöz nem jelentek meg minimumfeltételek, ezért az említett tevékenység önmagában nem alkalmas arra, hogy rendelőt nyissunk, ugyanakkor természetesen egy másik szakmai végzettségnek megfelelő rendelőben az is korlátozások nélkül gyakorolható. Így tehát korábbi írásaimat átfutva összeállhat lassan a kép: ahhoz, hogy legálisan természetgyógyászati tevékenységet végezhessünk, szükség van

• vizsgá(k)ra, ezeket követően
• működési engedélyre, és
• egy rendelőre, ahol a tevékenységet gyakorolhatjuk.

Amennyiben úgy döntünk, hogy nem vágnánk bele egy önálló rendelő kialakításába, megállapodhatunk egy már működő rendelő tulajdonosával, hogy milyen feltételekkel, milyen időtartamban szeretnénk a rendelőt használni. Erről egy együttműködési megállapodást kell kötnünk, ezt nyújtjuk be az ÁNTSZ-nek, hiszen az engedély kiadása előtt azt ellenőrzik, hogy mi milyen jogcímen vagyunk jogosultak az ingatlan használatára. (Ezért kell egy rendelő engedélyeztetése esetén is bemutatni az ingatlan tulajdonjogát tanúsító igazolást, vagy a tulajdonossal kötött bérleti szerződést).

3. Saját rendelő kialakítása

Természetesen macerásabb, ha úgy döntünk, hogy belevágunk egy saját rendelő kialakításába. Megpróbálom az alábbiakban összefoglalni ennek a lépéseit (buktatóit, kiskapuit), abban a tudatban, hogy biztos nem sikerül minden lehetőségre kitérni, de talán egy alapot sikerül azért összerakni. Láttuk fentebb az alapkövetelményeket.

Saját ingatlan mint rendelő

Tehát ha saját ingatlanunkban szeretnénk kialakítani a rendelőt, ennek az ingatlannak rendelkeznie kell legalább másfél szobával: a fél szoba lehet a váró, az egész szoba lehet a rendelőhelyiség. Van azonban egy fontos „apróság”, amiről általában csak menet közben szoktunk értesülni: amennyiben az ingatlan éppen akkora, hogy megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor sajnos át kell minősíttetnünk: lakás célú ingatlanból rendelővé kell válnia. Ezt az átminősítést nem az ÁNTSZ, hanem az Önkormányzat illetékes osztálya végzi. Ennek az átminősítésnek van egy kis csapdája (legalábbis a nagyobb városokban). Egy építésügyi rendelet szerint ugyanis az átminősítés során 12 hasznos négyzetméterenként keletkezik egy parkolóhely-létesítési kötelezettségünk (ezért lényeges, hogy rendelőhelyiség 12 nm-nél nagyobb kell, hogy legyen, hiszen így minimum két parkolóhelyet kell kialakítanunk). Egy parkolóhely „jön” a lakás célú használatból, de így is marad egy parkolóhely, amit ki kell(ene) alakítanunk. Természetesen egy kertes házban ez nem probléma, kijelölöm a kertben és kész – igaz, ott (mint mindjárt látni fogjuk) más okok miatt fel sem merül a kérdés. A gondot a nagyvárosok jelentik, ahol nem tudok csak úgy az utcán építeni egy parkolót: ilyenkor ezt a kötelezettségemet megválthatom pénzben az önkormányzatnál, azonban akkor ér minket a meglepetés, amikor megtudjuk, hogy ez mennyibe fáj nekünk. Az én legutóbbi információim szerint ez Budapesten 300.000 és 1.000.000.- forint között változik, ugyanis minden kerület maga rendelkezik ennek mértékéről. Tudomásom szerint más nagyvárosokban is hasonló a helyzet. És félre ne értsük a problémát: nem arról van szó, hogy én ezért a pénzért kapok egy parkolót, ahol a klienseim parkolhatnak. Ebből a pénzből az önkormányzat fog megépíteni valahol egy parkolót (pl. egy parkolóházban egy helyet), de ez nem jár azzal, hogy én ott ingyen parkolhatok. Ez egy olyan költség, amivel általában nem számolunk előre, akár milliós nagyságrendű is lehet, és nem kapunk érte semmit.

4. De ne adjuk fel…

van megoldás. Amennyiben ugyanis tudjuk bizonyítani, hogy az ingatlanban valaki (akár mi magunk) életvitelszerűen ott lakik, akkor elkerülhető az átminősítés, és így megúszható ez a hercehurca és nem kell parkolóépítési megváltást sem fizetnünk. EHHEZ AZONBAN ARRA VAN SZÜKSÉG, hogy nagyobb legyen az ingatlan. Legyen legalább még egy szoba-konyha rész, amire rá lehet fogni, hogy valaki ott lakik. Ebben az esetben az ÁNTSZ engedélyezheti az osztott (pl. időben elkülönített, vagy térbelileg elválasztott) használatot, az ingatlan pedig besorolása szerint lakás maradhat.

5. Van egy másik buktató is…

ez pedig a vizesblokkok kérdése. Jelenleg a hatóság akár négy vizesblokkot is előírhat számunkra: női mosdó, férfi mosdó, személyzeti és akadálymentes mosdó lehet az elvárás. Ez persze egy bérházban nehezen megvalósítható, így mindenképpen érdemes ELŐZETESEN megkeresni az ÁNTSZ-t, hogy milyen kompromisszumokat tudunk kötni: ilyen lehet pl., hogy a férfi mosdót (mint olyat, amit egy természetgyógyászati rendelőben eleve kevesebbet használnak) alakítjuk ki akadálymentesre vagy, hogy elfogadnak kémiai wc-t is a feltételek teljesítéseként. Én már mindkét megoldással találkoztam, azonban bármilyen megoldás kialakításába csak akkor vágjunk bele, ha egyeztettünk a hatóság képviselőjével, és kiderült, hogy azt a megoldást valóban el is fogadják.

Ha pedig erre a célra bérelni szeretnénk ingatlant, még a bérleti szerződés megkötése előtt érdemes az alaprajzzal felkeresni az ÁNTSZ-t és megtudni, hogy vajon arra az ingatlanra milyen feltételek teljesülése esetén adják ki a rendelő működési engedélyét. Ezt azért is érdemes megtennünk, mert ekkor tudhatjuk meg, hogy milyen követelményeknek kell még megfelelnünk: bizonyos tevékenységek igénylik, hogy hideg-meleg vizes kézmosó legyen bevezetve a rendelőhelyiségbe (ha ezt nekünk kell kialakítani, számítanunk kell arra, hogy mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni fogják a vízminőséget), ennek a környékét fertőtleníthetőre kell burkolni, és a padlónak is fertőtleníthetőnek kell lennie. Masszázsoknál rendelkezni kell a termelődő szennyes kezeléséről (vagy papírlepedő használatáról), míg pl. a fülakupunktúrás addiktológus tevékenység gyakorlásához rendelkeznünk kell veszélyeshulladék-ártalmatlanítási szerződéssel. Ezek azonban a korábbiakhoz képest már semmiségnek fognak tűnni…

Ezzel véget is ért három részes sorozatom, amelyben azt tűztem ki célul, hogy bemutassam annak a folyamatnak a részleteit, hogy hogyan is juthatunk el az elhatározástól („Én természetgyógyász szeretnék lenni”), addig a pillanatig, amíg elmondhatjuk magunkról, hogy „én egy gyakorló természetgyógyász vagyok”. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy sem jogász, sem pedig hivatalnok nem vagyok, csak egy természetgyógyász, aki szeretné megkönnyíteni azoknak a dolgát, akik (hozzám hasonlóan) szeretnék ezt az utat bejárni. Azonban a jogszabályok változhatnak, helyi különbségek is lehetnek, és hát tévedhetetlen sem vagyok, köszönettel veszem a kiegészítéseket, tapasztalatokat.

Ezek a bejegyzések is arról szólnak, hogyan lehetsz természetgyógyász.

Bach-virágterápia, természetgyógyászat vagy kuruzslás?

A Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával szigorította a kormány a kuruzslás elleni jogszabályokat, és ezzel (látszólag) óriási felfordulást okozott a természetgyógyászok között. Azóta is folyamatosan érkeznek a kérdések, hogy most akkor ki mit csinálhat, hogyan érintik az új rendelkezések a Bach-virágterápiával foglalkozók működését és jogosítványait.

Akárhonnan nézem… a gyomorfekély

Azt vettem észre, hogy a természetgyógyászatban is és más területen is hajlamosak vagyunk rá, hogy kicsit egysíkúan gondolkozzunk egy-egy betegség gyógyításáról. Itt a lehetőség, hogy közösen gondolkodjunk, milyen sokféle irányból tudjuk megközelíteni a gyomorfekélyt.

Az összes blogbejegyzés »