Egy másik bejegyzésemben már utaltam rá, hogy a gyógynövényekről szólva megkülönböztetünk fitoterápiát és gyógynövényismeretet. Így fejezzük ki azt a különbséget, hogy a gyógyító növényekben a hatóanyagot, annak koncentrációját, kinyerhetőségét, hasznosulását tekintjük az elsődlegesen gyógyító tényezőnek, vagy valami más gyógyító erőt, energiát keresünk bennük. Mivel a Bach-virágterápia gyakorlásakor ez utóbbi eset áll fenn (éppúgy, mint pl. a népi gyógynövényhasználat esetében), ilyen értelemben a Bach-virágterápia gyógynövényismeret, vagyis egy olyan alkalmazása a gyógyító növényeknek, amely nem a bennük lévő hatóanyagok, hanem a belőlük kinyerhető ható anyagok (bocsánat a szóviccért) révén fejtik ki a hagyományostól eltérő, sajátos hatásukat.

1. Holisztikus szemlélet

Van ugyanis a betegségeknek egy nagyon érdekes vetülete, amit mindenki (orvosok és természetgyógyászok egyaránt) elfogad. Ez nem más, mint annak a felismerése, hogy sok esetben sem a betegség kialakulása, sem pedig a gyógyulás előrehaladása nem (csak) a beteg fizikai állapotán, testi folyamatainak jellemzőin, stb. múlik, hanem sok tényező együttes jelenlétének. Azt is elfogadjuk, hogy a betegségre ritkán tekintünk valamilyen elszigetelt jelenségként, ellenkezőleg, általában a teljes egészünk „beteg”. Ezt, illetve az ennek megfelelő terápiás szemléletet nevezzük holisztikus látásmódnak. A közhiedelemtől eltérően ez nem idegen az orvosi szemlélettől sem (bár természetgyógyászok és betegek egyaránt szívesen kisajátítják a fogalmat), csak éppen a sorompó túloldalán álló kollégák a betegségek multikauzalitásáról (vagyis többokúságáról), vagy éppen biopszichoszociális modelljéről beszélnek. Hát, egyik sem hangzik túl jól 😉

2. Egy kis kitérő

Hadd tegyek egy kis kitérőt annak bizonyítására, hogy mi magunk is különbséget teszünk a minket ért bajok holisztikus vagy kevésbé holisztikus megközelítésében: akut, banális, esetleg traumás, és ismert eredetű kórságok esetében nem mindig vagyunk holisztikusak: pl. vérzik az orrom, eltört a karom. Ellenkező esetben (vagyis pl. ha nem tudjuk az eredetét, vagy nem olyan jól lokalizált a betegség érzete), gyakran használunk olyan kifejezéseket, hogy rosszul érzem magam, vagy valami nincs rendben velem. Szóval gyakran mi magunk is megkülönböztetünk „holisztikusabb” és „kevésbé holisztikus” eseteket, és betegeink szóhasználata is rendkívüli módon árulkodó lehet, hogy ő vajon hogy is látja ezt a dolgot.

3. Dr. Edward Bach célja: az egyszerűség

Na, de hogy jön ide a Bach-virágterápia?! A fentiek fényében talán már nem nehéz rájönni, hogy Dr. Edward Bach angol orvos valami mást keresett és talált meg a növényekben, mint csak fizikai szinten gyógyító hatóanyagot. Ő olyan összetevőkre helyezte a hangsúlyt, amelyek nem fizikai szinten, hanem érzelmi, lelki, gondolati összetevőként határozzák meg az egészség, betegség és a gyógyulás lehetőségét. Ezt szoktuk úgy kifejezni, hogy a virágeszenciák nem a fizikai tünetekre, hanem betegségek a lelki hátterére hatnak. Az elsők között ismerte fel, hogy amennyiben ezek az összetevők nincsenek rendben, az önmagában is hat az egészségi állapotunkra, illetve döntően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a felépülés reményét is.

S még valami: maga Dr. Edward Bach rendkívül fontosnak tartotta, hogy a gyógyító beavatkozás minél egyszerűbb legyen: fontos, hogy a beteg birtokában legyen azoknak az eszközöknek, amelyek segítségével hozzájárulhat a saját gyógyulásához, egészségének megőrzéséhez. Pont mint a gyógyteák esetében: egyszerű, otthon jól használható, mindenki által egyszerűen elsajátítható módszert keresett (és talált), azon folyamatok támogatására, amelyekkel a legtöbb ember elég nehezen birkózik meg. Miért? Mert ő maga két dolgot várt el a saját módszerétől (azon kívül természetesen, hogy legyen hatékony):

1. legyen egyszerű, amennyire lehet, annak érdekében, hogy ez az eljárás mindenki számára elérhető legyen. Ezzel a legfontosabb célja az volt, hogy mindenki felelősséget tudjon vállalni a saját egészségi állapotáért, ne az történjen, ami egyébként sajnos nagyon gyakori tapasztalat, hogy kliens elmegy a természetgyógyászhoz/orvoshoz, és úgy érzi, hogy ezzel már mindent meg is tett a gyógyulás érdekében… Épp ellenkezőleg, ahogy a betegségek kialakulásáért is sok esetben aktívan teszünk (életmódunkkal, rossz szokásainkkal, táplálkozásunkkal, stb.), a gyógyulásunkért is többet kell tennünk, ha úgy tetszik, több felelősséget kell vállalnunk. Ehhez szeretett volna Dr. Bach egy egyszerűen elsajátítható eszközt adni, amelynek gyakorlásához nem kell orvosi végzettséggel rendelkezni…
2. a felhasznált „gyógyszerek” száma legyen olyan mennyiség, amit meg lehet tanulni, fejben lehet tartani, ne szoruljon rá a virágterápiát alkalmazó, hogy hatalmas könyveket kelljen forgatnia a megfelelő szer kiválasztásához.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az egyes virágeszenciák leírásait is úgy alkotta meg, hogy mindenki meg tudja érteni (vagyis értelmezni tudja egy, a gyógyításban viszonylag járatlan érdeklődő is, de egy pszichiáter is), azt mondhatjuk, hogy jó munkát végzett, és ezeket a célokat tökéletesen meg is valósította a Virágterápia megalkotásával. Vagyis kidolgozott egy gyógyító módszert, amely

• könnyen megtanulható

• könnyen alkalmazható

• olcsó

• és mind az öngyógyításban, mind pedig önállóan, vagy más módszer kiegészítőjeként a terápiás gyakorlatban jól alkalmazható.

Hát ezért érdemes Bach-virágterápiát tanulni 😉

Ha velünk tartasz, 2023 februárban indulnak Bach-virágterápiás képzéseink:

The post Miért tanulunk Bach-virágterápiát? appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.

Bach-virágterápiás tanácsadó vagy Bach-virágterapeuta?

Talán ezt a kérdést teszik fel nekem a legtöbben, ezért billentyűzetet ragadtam, hogy segítsem az eligazodást. Ebben a bejegyzésben nem fogok a kérdés jogi, illetve törvényi részével foglalkozni, hiszen ezt megtettem egy másik alkalommal, szeretném azonban megvilágítani, hogy miért teszünk ilyen különbséget a képzések között.

Mostanra azt is látom, hogy ez a megközelítés nálunk (Magyarországon) nagyon szokatlan, nincs is igazából más, aki így megnehezíti a saját dolgát ;).

Én azonban mindig is azt gondoltam, hogy oktatóként arra kell törekednem: mindenki azt tanulhassa, amit szeretne, amit fontosnak tart választott hivatása szempontjából. Emellett a természetgyógyászati oktatással eltöltött több, mint húsz év alatt nagyon sokszor találkoztam azzal a problémával, hogy kurzusokon résztvevők panaszkodtak a képzések tematikájára: „Ezt én már máshol megtanultam!”, „Muszáj ezen is részt venni? Már annyiszor hallottam!”, „Ez engem nem érdekel, azt mondd meg, hogy mit kell ebben a helyzetben csinálni!”.

Ez indított arra, hogy olyan képzés kialakításában gondolkodjak, amely

• lehetőséget ad arra, hogy aki már sokféle képzettséggel rendelkezik, tudását a saját igényi szerint bővíthesse, arra koncentrálva, ami igazán érdekli;
• megengedi azt, hogy ha valaki nem kíváncsi a Bach-virágterápia működését, hatásait meghatározó pszichológiai szempontokra, vagy egyszerűen úgy érzi, hogy ő tisztában van ezekkel, esetleg megvan róla a saját véleménye, tapasztalata, az ne legyen rákényszerítve arra, hogy ezt is hallgatnia, tanulnia kelljen, ha alapos képzettséget szeretne;
• emellett azonban tudom, hogy aki emberekkel foglalkozik, akkor is szeretne megalapozott tudásra szert tenni, ha esetleg nem is mindenre van szüksége a hatékony gyógyításhoz, amiről én azt gondolom 😉
• s végül, de nem utolsó sorban szerettem volna végre Magyarországon is megvalósítani és elérhetővé tenni egy olyan képzést, amelynek birtokában a végzett hallgató valóban azt érezheti, hogy felkészült választott hivatása gyakorlására.

Mindennek a sokféle szempontnak az összefésülésével született meg képzési struktúránk, amely három lehetőséget kínál az érdeklődőknek:

1. Egy-egy téma fókuszált körüljárása rövid, célzott, tematikus kurzusokkal

Ezt azoknak ajánlom,

• akik már rendelkeznek végzettséggel és tapasztalatokkal, ill. egészségügyi szakdolgozóként már a továbbképzési pontok gyűjtésére is figyelniük kell. Ha Te is ebbe a csoportba tartozol, ideális döntés e képzéseink közül kiválasztani a Téged érdeklőket, ha hasznos tudás megszerzésével kapcsolnád össze a továbbképzési kötelezettség teljesítését, hiszen kurzusaink döntő többségét az ÁEEK több egészségügyi szakma esetében továbbképzésként elfogadja, s így alkalmasak a kreditgyűjtésre. Képzéseink zömmel 19 kreditet „érnek”.
• akik érdeklődőként szeretnék megszerezni azokat az alapismereteket, amelyek birtokában megismerkedhetnek a Bach-virágterápia rendszerével és beilleszthetik ezt a módszert a maguk vagy közvetlen környezetükről való gondoskodás eszköztárába. Ha tehát (egyelőre) csak ismerkednél, kíváncsi vagy rá, hogy mi is a Bach-virágterápia, válassz „A Bach-virágterápia alapjai…” kurzusaink közül, ha pedig kizárólag egy-egy témában mélyülnél el (pl. „A Bach-virágterápia alkalmazása gyermekeknél” vagy „Betegségek a Bach-terápia tükrében”), válaszd az érdeklődésednek megfelelő kurzust.

2. Bach-virágterápiás tanácsadó képzés

Az előző pontban leírt kurzusok közül összeválogattam azokat a „modulokat”, amelyek ahhoz szükségesek, ha valaki megalapozottan, a terápia alapos ismeretével felruházottan tudjon bizonyos élethelyzetekben TANÁCSOT ADNI. Miben különbözik ez a terápiától? Elsőként abban, hogy ez nem, vagy nem feltétlenül egészségügyi tevékenység, nem a betegségek, hanem a mindennapi élethelyzetek jelentik a tanácsadó legfontosabb területét. Nem kell, hogy gyógyulási folyamatban gondolkozzon, a hozzá fordulók állapotának felmérése után, a problémás területeket azonosítva rámutat azokra a lehetőségekre, amelyek segítségével a mindennapi élet minősége javítható, és a megkívánt változásokat támogatni is tudja megfelelő eszközökkel (pl. virágeszenciákkal). Amennyiben akár a magánéletben, akár hivatásszerűen sokan fordulnak Hozzád tanácsért ügyes-bajos dolgaikban, esetleg már tanácsadóként dolgozol, vagy úgy érzed, hogy a lelki mechanizmusokról már sokat tudsz, és a gyakorlatban azonnal alkalmazható bevált receptek érdekelnek elsősorban, akkor válaszd Bach-virág tanácsadó képzésünket.

3. Bach-virágterapeuta képzés

A terapeuta is ad tanácsot – mondhatná bárki és igaza is lenne. Azonban a terapeuta hozzá tesz ehhez valamit: háttértudása révén, a hatásmechanizmusok ismeretében, általában az EMBER (mind az egészséges, mind pedig a beteg ember) ismeretében képes arra, hogy egy-egy beteg állapot kiváltó és fenntartó okait azonosítsa, tanulmányai és tapasztalatai révén egyes folyamatok kimenetelét előre meg tudja ítélni, és ebből adódóan képes arra, hogy terápiás tervet készítve kliensét végigkísérje a gyógyulás teljes folyamatán. Teszi mindezt esetünkben a virágeszenciák alkalmazásával, bár szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy a mi terapeuta képzésünk olyan tudást biztosít, amellyel bármilyen más gyógyító tevékenység kompatibilis ;). Ha tehát tudod, hogy a te utad a GYÓGYÍTÁS, és szeretnél tisztában lenni nem csak az egyes állapotok jellemzőivel, de az egészség-betegség-gyógyulás mélyebb összefüggéseivel is Bach-virágterápiás szempontból, akkor Neked Terapeuta képzésünket ajánlom.

Bízom benne, hogy sikerült rámutatnom az egyes képzési szintek alapvető sajátosságaira, s megadnom minden fontos információt ahhoz, hogy a legjobb döntést hozhasd, amikor tanfolyamot választasz. Ha további tanácsra van szükséged, javaslom, hogy „Tanfolyamajánló” oldalunkon kérd személyre szabott ajánlatunkat, vagy keress minket közvetlenül elérhetőségeink valamelyikén!

The post Bach-virágterápiás tanácsadó vagy Bach-virágterapeuta? Melyik a Neked való képzés? appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.

Biztos sokakban felmerül, hogy hát persze, ebben a témában zöld tanfolyamról beszélni szinte kötelező, hiszen pl. egy gyógynövényismereti tanfolyam már témájából adódóan is „zöld”. Ami miatt most mégis billentyűzetet ragadtam, az az, hogy új aspekusokat tudjunk adni ennek a „zöldségnek” és néhány szempontot felvázolva a mi képzéseinkben előre léphessünk a valódi zöld oktatás irányába.
Miről is van szó? Ha végiggondoljuk, hogy egy átlagos képzés (legyen mondjuk 10 fő egy 80 órás képzésen) esetében mennyi olyan szempont mutatható ki, amelyek kapcsolatba hozhatók a környezetvédelem, illetve a tanfolyam által generált környezet terhelés kérdésével:

1. ha eltekintünk a szélsőségektől (márpedig tekintsünk el, hiszen a cél nem a rábeszélés, hanem a figyelemfelkeltés) tételezzük fel, hogy minden résztvevő átlagosan 15km-t utazik alkalmanként oda is és vissza is, vagyis egy fő egy alkalommal 30km-t tesz meg. Ha a tanfolyam 4 órás blokkokból épül fel, akkor ezt a 30km-t a résztvevők 20 alkalommal teszik meg, ami összesen (autóval vagy tömegközlekedéssel) az előadót is beleszámolva 6600km megtételét jelenti. Ez 8-9 tanknyi benzin. És persze annyiszor, ahányszor megtartjuk az adott tanfolyamot.
2. ugyanígy tételezzük fel, hogy a résztvevők 45 percet töltenek utazással (tudjuk, hogy ennél sokkal több is lehet, de hát tartózkodunk a szélsőségektől), ez oda-vissza már másfél óra. Egy alkalom tehát ugyanennél a tanfolyamnál 16,5 utazással töltött órát jelent, ami összesítve a tanfolyam ideje alatt 330 órát (vagyis majdnem 14 napot!) jelent! Ennyit töltünk úton, ennyi idöt töltünk indokolatlanul távol a családunktól, ennyivel jut kevesebb kikapcsolódásra, regenerálódásra. Szerintem megalapozottan jelenthetjük ki, hogy ezt a 14 napot más célra is fel tudnánk használni.

Ezek olyan járulékos költségei egy-egy kurzusnak, amit bele sem szoktunk számolni a tanfolyami díjba, pedig ezeket is a résztvevők fizetik meg.
Vannak persze egyéb költségek is, bár ezek leggyakrabban a tanfolyam szervezőjét terhelik. Ilyenek a terembérlet klasszikus rezsiköltségei (fűtés, világítás, takarítás), amelyek abból a szempontból jelentenek környezeti tényezőt, hogy miközben anya tanfolyamon van, a család többi tagja otthon ugyanúgy fűt, világít, stb., mintha otthon lenne, tehát az előadó hely energiafelhasználása nem az otthoni helyett, hanem a fölött jelentkezik.
És mindezt úgy, hogy a természetgyógyászati képzések legalább 60%-ban elméleti képzést nyújtanak, vagyis olyan ismeretanyagot adnak át, amelyek esetében a fizikai kapcsolat nem jelent semmit!
Na itt kezdődik az ökológiai lábnyom…
Mi lehet a megoldás? A mi megközelítésünkben azon módszerek alkalmazása, amelyek segítségével ezek terhek úgy enyhíthetők, hogy közben nem romlik, hanem javul a képzés minősége. Erre lehetőséget a képzések online elérése biztosíthat.
Természetesen sok olyan képzés van, ahol a gyakorlati ismeretek elsajátítása szükségessé teszi a személyes találkozást. Azonban ennek sem a heti rendszerességű szaladgálás jelenti a legzöldebb megoldását. Hiszen abban az esetben, ha ez a gyakorlati képzés koncentráltan valósul meg, az utazással töltött idő még 40-60 órás gyakorlati kurzusnál sem lesz több átlagosan 3-4 óránál, ami a teljes létszámra vetítve a fenti számolás egytizede!
DE ezek a tömbösített gyakorlati képzésrészek optimális esetben lehetnek táborok. Miért fontos ez?

1. mert AZ ÉN DÖNTÉSEM, hogy ezt az időt a családommal töltöm-e, vagy egyedül kapcsolódok ki (a mi táboraink mindegyikében van lehetőség kedvezményes áron kísérő illetve gyerekek részvételére), így a tábor akár családi nyaralás is lehet.
2. a táborokat olyan helyszíneken szervezzük, amelyeket ÉRDEMES megismerni, valójában azzal, hogy részt veszünk egy táborban, megspóroljuk a külön odautazás költségét, illetve felderíthetjük az ország esetleg eddig nem ismert területeit.

Persze nem arról van szó, hogy ezek (a természetgyógyászat területén még újdonságnak számító) online képzések minden problémát megoldanak. Hiszen joggal lehet felvetni pl. azt, hogy nem mindenkinek van számítógépe, vagy más internetképes kütyüje, amelyek segítségével be tud kapcsolódni egy online előadásba. Ugyanakkor joggal kijelenthetjük, hogy tíz emberből kilenc esetében ez nem probléma.
Én magam gyakran hallom, hogy a fő problémát az jelenti, hogy túl bonyolultnak tartják a csatlakozást egy-egy ilyen előadáshoz. Az általunk választott megoldás egyik legfontosabb előnye épp az egyszerűség: bárki egyszerűen, különböző programok telepítése NÉLKÜL tud csatlakozni, csak egy böngészőre van szükség. Álljon itt bizonyítékként oktatási felületünket bemutató videónk:

Természetesen ebben a formában is előfordulnak hibák – hiszen lehet áramszünet, elromlik a számítógép, stb. De hát ilyesmi előfordul személyes képzések esetében is. Elég egy útlezárás, egy baleset, és már le is maradtam. A nagy különbség az, hogy a mi online képzéseinken minden óra pótolható! Minden körülmények között biztosítható a 100%-os részvétel. Miért? Mert nem csak azt biztosítjuk, hogy az előadáson bárki bárhonnan időveszteség és utazási költség nélkül részt vehessen, hanem azt is, hogy az elhangzott és rögzített anyaghoz később is bárki hozzáférhessen, akár ismétlés, akár pótlás cél, a megoldás rendelkezésre áll, nincs lemaradó, vagy kieső hallgató, hiszen az anyagokat akár lábadozó betegként is meglehet hallgatni. Így a tanfolyam valóban annyiba, kerül, amennyit fizetünk érte. Könnyű ugyanis belátni, hogy ha egy kurzus felén nem tudok részt venni pl. a gyermekem betegsége miatt, akkor a tanfolyami díj felét elvesztettem. Nálunk ilyen nem fordulhat elő.
Ugyanakkor az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a lehetőségek sincsenek ingyen – ezt az árat azonban online képzések esetében mindig a szolgáltatók, az oktatási intézmények fizetik meg, s az egyéb előnyök lehetővé teszik, hogy ezt az árat ne hárítsuk át a résztvevőkre, így ezek a képzések sem lesznek drágábbak, mint a hagyományos, személyes jelenlétre épülő képzések, sőt.
És hát mi elsősorban környezettudatosságunk miatt, másodsorban jelenlegi és leendő hallgatóink kedvéért boldogan fektetünk be ezekbe a technológiákba, hogy ne csak a gondolkodásmódunk, de képzéseink is minél zöldebbek lehessenek.

Elgondolkodtató? Jelentkezz online végezhető képzéseinkre.

The post Zöld oktatás appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.

Ma Magyarországon a természetgyógyászati képzések jellemzően iskolarendszeren kívüli egyéb képzésként valósulnak meg, a felnőttoktatás tárgykörébe tartoznak, így ezek a szabályok vonatkoznak rá. Akkreditációjukat a Felnőttképzési Akkreditáló Testület végzi. Kétféle akkreditáció létezik, intézményi és program akkreditáció. Ma mindkettő elsősorban minőségbiztosítási jellegű, vagyis az ilyen akkreditáció azt igazolja, hogy az intézmény, illetve a meghirdetett program tartalmában, körülményeiben, tematikájában vagy akár az oktatók személyi összetételét illetően megfelelő színvonalú, megfelel a törvényi kötelezettségeknek és a felnőttképzésről szóló törvény előírásainak. Az intézményi akkreditáció fontos vonatkozása, hogy csak ennek birtokában lehet állami (pl. közbeszerzési vagy egyéb támogatási pályázatokon) indulni.

Ugyanakkor egyetlen képzés sem válik szakmává, csak azért, mert felnőttképzési akkreditációval rendelkezik (érdemes tudni, hogy ma Magyarországon egyetlen természetgyógyászati képesítés sem számít szakképzettségnek és nincsenek besorolva az Országos Képzési Jegyzékbe) – ez azt jelenti, hogy a tanfolyamok bárhol történő elvégzése nem jogosít azonnali munkavégzésre, a megfelelő szerveknél le kell tenni az előírt vizsgákat, illetve rendelkezni kell a munkavégzésre jogosító ÁNTSz határozattal. Természetgyógyászati témák esetében ma Magyarországon csak az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szervezhet vizsgát. Ebben a tárgykörben gyakori csúsztatás, hogy egy képző intézmény eleve azt javasolja a hallgatóinak, hogy pl. spirituális tanácsadóként gyakoroljon Bach-virágterápiát, így kerülve ki a hosszú és drága természetgyógyászati képzést, illetve az ÁNTSz fennhatóságát. Mondanunk sem kell, hogy ez csak addig működik, amíg valami probléma nem adódik. A birtokunkban lévő minisztériumi állásfoglalás szerint ha valami terápiaként határozza meg magát, az egészségügyi tevékenység, s így a Bach-terápia pl. a természetgyógyászatról szól törvény hatálya alá esik, bár az ETI-ben önálló vizsgát tenni nem lehet belőle, ugyanakkor továbbképzésként, vagy érdeklődőként bárki elvégezheti a tanfolyamokat.
Önmagában a felnőttképzési akkreditáció nem jelenti e képzések támogatását pl. Munkaügyi Központ részéről (gyakran a Munkaügyi Központ legalább heti 25-30 órában megvalósuló, intenzív képzéseket támogat).

A másik gyakori kérdés a továbbképzésekre vonatkozik, sokan ezt is akkreditációnak nevezik. Továbbképzési pontszám olyan tanfolyamok esetében adható, amelyek esetében az erre irányuló pályázatot az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság jóváhagyta. A továbbképzési pontszám arra szolgál, hogy a természetgyógyászok által 5 évente kötelezően összegyűjtendő 150 kreditpontba beleszámítanak. Az a regisztrált („kék kártyával” rendelkező) természetgyógyász, aki a rendelkezésére álló öt év alatt nem teljesíti a továbbképzési kötelezettséget, elveszíti a regisztrációt. Ennek megfelelően nem adható kreditpont olyan alapképzési tanfolyamra, amely előírás a természetgyógyász vizsgához (Egészségügyi, természetgyógyászati alapmodul, Életmódtábor), vagy felkészít ETI szakvizsgára (fitoterápia, fülakupunktúrás addiktológia, alternetív mozgás és masszázsterápia). Természetesen a továbbképzési tanfolyamokat bárki látogathatja, csak rá nem vonatkoznak a pl. a vizsgázási szabályok.
A „Természetgyógyász” szakmacsoport egységessé vált, így az elfogadott továbbképzési pályázatok bármilyen szakma gyakorlásához felhasználható kreditet adnak, de pl. az Eszenciacentrum Kft. vagy az Ulmus Kft. Bach-virágterápiás témájú képzései (A Bach-virágterápia alapjai: eszenciaismeret – folyamatban, Bach-terápia férfiaknak – folyamatban, Bach-terápia a családban– folyamatban, Bach-terápia alkalmazása gyermekeknél – 12 pont, Bach-terápia nőknek – 11 pont) között több is a védőnői, szülészeti és gyógyszertári ellátásban dolgozók számára is felhasználható kreditet biztosít.

The post Akkreditácók rengetege appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.

The post Kell-e akkreditációval rendelkeznie a természetgyógyászati oktatással foglalkozó cégeknek? appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.

Ma Magyarországon semmilyen jogszabály vagy törvényi előírás nem szabályozza, hogy milyen feltételeknek kell annak megfelelnie, aki Bach-virágterapeutaként szeretne működni, hivatalosan ilyen végzettség nem is létezik, hiszem sem az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) sem pedig a természetgyógyászati tevékenységről és annak gyakorlásáról rendelkező jogszabályok nem nevesítenek ilyet.

Ebből az következik, hogy Magyarországon egyetlen képzés sem jogosít fel önmagában senkit arra, hogy ezt a tevékenységet végezze (akármit is állít a képző hely).

Általában két lehetőség közül szoktak a terapeuták választani:
1. A legkönnyebb helyzetben az van, akinek van természetgyógyász végzettsége (régi terminológával ETI oklevele) valamely természetgyógyászati ágban, vagy ilyen oklevél megszerzését tervezi. A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről rendelkező többször módosított NM rendelet a Bach-virágterápiát besorolta a természetgyógyászoktól elvárt alapvető ismeretek közé, vagyis minden természetgyógyásznak tudnia kell, hogy mi fán terem a Bach-terápia, de nem kell hozzá értenie. Ezzel a jogszabály hallgatólagosan elismerte a Bach-terápia természetgyógyászat voltát, ezért természetgyógyász vizsgával (szinte bármilyennel egy továbbképzés birtokában) legálisan gyakorolható a tevékenység. Ugyanakkor ez egy hosszú és költséges út, a tanfolyamok és a természetgyógyász vizsgák sok pénzbe kerülnek – viszont teljesen legális.

2. Másik lehetőségként sokan követik azt az eljárást, hogy nem egészségügyi tevékenységként (mint amilyen a természetgyógyászat), hanem tanácsadási tevékenységként tekintenek a Bach-terápiára (pl. spirituális vagy életviteli tanácsadásként) és ezen elnevezés alatt gyakorolják.
Ennek előnye, hogy ilyen tanácsadói tevékenységhez szinte semmilyen előfeltételt nem kell teljesíteni, tudtommal végzettség vagy oklevél sem kell hozzá, gyakran anélkül is kiadja a működési engedélyt az Önkormányzat, hiszen ezeknek a tanácsadásoknak olyan homályos a definíciója, hogy nehéz megragadni, hogy mi kell hozzá – és az ÁNTSz-t, a rendelőhelyiség engedélyeztetését is el lehet ezen az úton kerülni. Ennek megfelelően ehhez sem kell feltétlenül magas szintű végzettség. Hátránya ennek a módszernek, hogy a Minisztérium minden olyan eljárást, amely terápiaként határozza meg magát (márpedig ebben az esetben ez adott), magától értetődően egészségügyi tevékenységnek tekint, ha tehát valami baj történik (pl. valaki feljelenti) ez súlyosbító körülmény lehet – ilyenről azonban csak elvétve hallottam, nem biztos, hogy reális a veszély. Ezt szokták azzal a megoldással elkerülni, hogy nem Bach-virágterápiának, hanem Bach-tanácsadásnak, Bachvirág-tanácsadásnak, esetlek lélekvirág-tanácsadásnak nevezik ugyanazt a tevékenységet.

A képzéssel foglalkozó cégek és iskolák ebben a helyzetben próbálnak érvényesülni. Aki szakképzésként hirdeti a képzését, az egyértelműen torzít, hiszen szakképzettség az OKJ-ben szereplő szakmák vonatkozásában szerezhető. Általában „Diploma”, „Bizonyítvány”, „Oklevél” stb. elnevezésekkel a képzők a képzés szakmai tartalmát szeretnék elhelyezni, hiszen a kiadható irat hivatalos elnevezése „Tanusítvány” – én magam pl. az Eszenciacentrum Kft. tanfolyamain a magasabb szintű képzés végén megszerezhető dokumentumot „Diplomának”, a rövidebb, gyakorlatiasabb („tanácsadói” szintű) képzés végén megszerezhetőt „Bizonyítványnak” hívom, mivel meg vagyok győződve róla, hogy képzésünk szakmailag messze kiemelkedik a mezőnyből, s nem azért, hogy bármivel is többet sugalljunk a papír értékéről, mit amit valóban jelent. Papír szempontjából egy 20 órás kurzuson szerzett tanusítványnak ugyanaz a gyakorlati felhasználhatósága, mint egy valóban igényes képzés végén kapott diplomának, vagy oklevélnek.

Az általam elvégzett több éves bécsi képzés végén megszerzett diploma is (a képzés egyébként többé-kevésbé az angliai Bach-központ tematikáját követte) tartalmazza azt a megszorítást, hogy az adott ország saját szabályaitól függ a felhasználhatósága (vagyis önmagában nem jogosít munkavégzésre).
Ugyanez érvényes Magyarországon minden képzésre, még az angol Level1 és Level2 oklevelekre is, sőt a (tudtommal hamarosan Magyarországon is elérhető) Level3 képzésre is ezek a megkötések vonatkoznak.

The post Képzések és papírok (Bach-virágterápia) appeared first on EszenciaCentrum Tanfolyamok.